Még mindig vannak néhányan, akik azt mondják, hogy parasztvakítás ez az egész hormon és anyagcsere típus szerinti táplálkozási tanácsadás.
Akkor most olvassátok el, hogy mit ír erről Magyarország legjobb táplálkozási szakértője, egészség mentora, Szántai Zsolt, aki nekem tanárom, egyik kedvenc előadóm, amit a hormonokról tudok azt elősorban tőle tanultam.
“Szántai Zsolt vagyok, táplálkozási szakértő. Abban az áldásban lehetett részem, hogy 2009-ben személyesen Dr. Klaus D. Holczrichter orvos-természetgyógyásztól tanulhattam Németországban a Horisan Metabolic Typing-ot, azaz az anyagcseretípusokra épülő táplálkozás egyik módszertani ágát. Én voltam az, aki meghonosította Magyarországon a Humán anyagcseretípusokra alapuló táplálkozási rendszert. Ennek már lassan 10 éve.
Azóta több ezer táplálkozási tanácsadást hajtottam végre személyesen a módszert alkalmazva, mely során megannyi olyan esettanulmányt sikerült összegyűjtenem, melyben laborokkal igazoltan, az alkalmazott diéta hatására, a szervezet belső egyensúlyát megtámogatva, felerősödtek az kliensek öngyógyító folyamatai és sokuk ennek köszönhetően visszanyerte az egészségét, vagy az optimális formáját.
Lehet, hogy az általános iskolában azt tanítják, hogy egy faj, mind például amilyen az ember is, egyedeire az jellemző, hogy a fajon belül minden egyed táplálkozása azonos, így minden ember ugyanattól hízik és fogy le.
A tudomány azonban folyamatosan fejlődik és számos olyan kutatást publikáltak, ami ezt megcáfolja.
Szinte minden eddig elvégzett nagy, teljes genomszűrésen alapuló tanulmány szerint az FTO-gén (fat mass and obesity associated) megnyilvánulása összefüggésbe hozható a zsírszövet megnövekedett mennyiségével (az elhízással). Ugyanis ez a gén – humán- és állatkísérletes vizsgálatok alapján – szerepet játszik az étvágy szabályozásában. A hajlamosító génmutáció jelenléte növeli a táplálékbevitelt, és csökkenti a jóllakottság érzését, abban az esetben pedig elhízáshoz vezet, ha a vizsgált személy telített zsírfogyasztása meghaladja a napi táplálkozásban a 12%-ot. (Moleres és mts, 2012.)
Bizonyos génvariánsok hordozói jobban fogynak fehérjediétán, más génváltozat hordozók pedig kevésbé képesek súlyt veszíteni korlátozott táplálékbevitel esetén is. Ráadásul egy génnek többféle megnyilvánulása is lehet. Egy gén ugyanis attól függően, hogy a kromoszóma egy adott lókuszán (génhelyén) milyen allél variációban helyezkedik el, befolyásolja annak hatását. Tehát az allél a kromoszóma egy adott génhelyén elhelyezkedő gén variációja. Az FTO génnek is több variációs formája van, ami a kutatások alapján összefügg a táplálkozással, illetve az adott gén megnyilvánulási hatásaival.
Azoknál, akiknél az FTO génvariáns A allél hordozói, a hús alapú étkezéssel tudtak fogyást elérni. Viszont azok, akinél az FTO génvariáns A allélját nem hordozták a növényi alapú étkezéssel tudták optimalizálni a testsúlyukat. (Yang és mts. 2014.)
Az egyes anyagcseretípusok kialakulása pedig annak köszönhető, hogy az emberiség a vándorlása során különböző klímazónákban telepedett le, ahol a túlélés érdekében alkalmazkodnia kellett az adott környezeti hatásokhoz és az adott területeken lévő élelmi forrásokhoz. A táplálkozás befolyásolja az összes homeosztatikus ellenőrző rendszert. Tehát az alkalmazkodás hosszú távon módosulásokat okozott a vegetatív idegrendszerben, a sejt szintű anyagcsere folyamatokban, a hormonrendszerben és még a vércsoportban is.
Ezt az alkalmazkodást az epigenetikai hatás tette lehetővé, mely napjainkban igen népszerű kutatási ágazata a genetikának. Tárgykörébe tartoznak azok a genomot érintő jelenségek, melyek a DNS-szekvencia „felett, azon kívül” állnak. (a fogalmat egy angol biológus-genetikus, Waddington említi elsőként 1942-ben)
Az epigenetikai szabályozás olyan környezeti hatások (pl. anyai hatás, táplálék, mozgás, gyógyszerek, mérgek, lelki hatások, fény, stb. -> ezeket összefoglaló néven epigenetikai tényezőknek hívjuk) összessége, amelyek a DNS nukleotid sorrendjét nem változtatják, viszont egyéb kovalens, a génműködésre ható változásokat idéz elő (pl. DNS metiláció, hiszton acetiláció és metiláció, telomeráz aktivitás, mikro RNS hatások, stb.).
Az epigenetikában tehát a változás úgy történik, hogy magát a genetikai kódot (vagyis az aminosav sorrenden keresztül a DNS-ben tárolt információt) közvetlenül nem érinti, csak az abban tárolt információk megnyilvánulásának, vagy éppen meg nem nyilvánulásának szabályozásán keresztül fejti ki hatását (Riggs és mtsai., 1996).
Az epigenetikai folyamatokat két fő tulajdonsággal rendelkező rendszerre bontják:
– válasz” tulajdonság, amely során a külső, környezeti tényezőkből származó hatások érzékelésre kerülnek, befolyásolva a genetikai kódban tárolt információ megjelenését
– „memória” tulajdonság, amely adott epigenetikai változatok örökölhetősége által lehetővé teszi a szerzett változatok továbbadását a következő generációknak (Barnett és mtsai., 2014).
Nem véletlen, hogy tanulmányában Loren Cordain (a Kolorádói Állami Egyetem professzoraként dolgozó amerikai tudós, aki a táplálkozás és testmozgás fiziológiájára szakosodott) is leszögezte, hogy a még fennálló, működő természetben élő vadászó- és gyűjtögető közösségek táplálkozásában igen nagy különbségek vannak a növényi táplálkozástól egészen a túlnyomórészt állati táplálkozásig.
Tehát, mind a tudomány, mind a személyes és ami a legfontosabb, hogy mind a kliens tapasztalatok azt bizonyítják, hogy bizony az emberi fajon belül, nagy különbségek lehetnek az anyagcserében és ebből kifolyólag a táplálkozási igényekben.” – Szántai Zsolt
Hozzáfűzni valóm, szerintem nincs is 🙂
Ha szeretnéd Zsolt hírleveit megkapni, szeretnéd tudni, hogy te melyik táplálkozási típusba tartozol, akkor klikk ide: