A metabolikus anyagcsere típusok történelmi háttere

Több száz éves múltra tekint vissza azoknak a tudományos kutatásoknak a háttere, amelyek a különböző anyagcsere típusok táplálkozási programját megalapozzák. 

Anyagcserénket befolyásolja az idegrendszerünk, a hormonrendszerünk, az emésztőrendszerünk működése, vércsoportunk és akár egyéni élelmiszer-érzékenységek is, erről már korábban írtam nektek.

Táplálkozási típus kérdőív

Szántai Zsolt, egyik oktatóm, mentorom, akire már bemutatkozásomban is hivatkozom, személyesen Dr. Klaus D. Holzrichter német orvos-természetgyógyásztól tanultam ezt és kapta meg a jogosítványt arra, hogy Magyarországon képviselje ezt a technikát. Több mint 10 éve, több ezer kliensen alkalmazzák nagy sikerrel. Az elmúlt 3 évben pedig ezt a módszertant ötvözztek a funkcionális táplálkozási protokollokkal, kiegészítve az orthomolekuláris jódpótlás adta lehetőséggel, Holisztikus táplálkozási ismeretek néven.

Nézzük kik azok a tudosok, orvosok, természetgyógyászok, akik hozzájárultak ennek táplálkozástudományi ágazatnak a kifejlődéséhez. Ugyanis ezt nem mi, képzett táplálkozási szakemberek találtuk ki, hanem közel 100 éves szakmai múltra tekint vissza a következő nagyságok által:

1919: Dr. Frances Pottenger leírja könyvében a „Symtoms of Visceral Disease”-ban, hogy a táplálkozással elfogyasztott nyersanyagok hatással vannak az autonóm idegrendszer egyensúlyára.

1930-as évek: Dr. Weston Price levonja könyvében „Nutrition And Physical Degeneration” a következtetést, hogy az elődeink táplálkozására való orientálódás a helyes táplálkozás.

1940-es évek: Dr. W. Sheldon bemutatja könyvében „Varieties of Human Physique” az ő típusfelosztását Ecto-, Endo-, és Mesomorf típusok.

1950-es évek: Dr. Roger Williams a könyvében „Biocheical Individuality” bemutatja a különböző anyagcseretípusok meghatározásához szükséges metódusok fejlődését.

1960-as évek: Dr. George Watson publikálja „Nutrition And Your mind” könyvét, amiben elmagyarázza az általa kutatott összefüggéseket a pszichikai és a fizikai fejlődés ill. a táplálkozás és a sejten belüli égetőrendszer között.

1965: Dr. Henry Bieler először mutatja be könyvében „Food Is Your Best Medicine” a különböző hormonális mirigytípusokat.

1970-es évek: Dr. William Kelley volt az első, aki a ’70-es évek közepén megalkotta a típusnak megfelelő táplálkozás rendszerét, amik nagyobb problémák nélkül praktikusan alkalmazhatók.

Táplálkozási típus kérdőív

1987-ben Dr. William L. Wolcott leírja könyvében The Metabolic Typing Diet-ban, hogy kifejlesztett egy módszert az anyagcsere típusok meghatározására, amelyet diagnosztizáláshoz és különböző terápiák alapjaként lehet alkalmazni, betegségek kezeléséhez és megelőzéséhez. Őt nevezzük a Metabolic Typing “atyjának”.

2003-ban Dr. Klaus D. Holzrichter feltalálja az EVA 3000 orvostechnikai mérőműszert, mely segítségével az anyagcserét befolyásoló tényezők mérhetővé válnak és megalapította a Horisan Metabolic Typing®-ot.

Azóta már számos olyan tanulmány is megjelent, ami indirekt módon, de azt igazolja vissza, hogy ember és ember között óriási különbség lehet az optimális tápanyag igényben.

A táplálkozási típusok kialakulása annak köszönhető, hogy az emberiség a vándorlása során különböző klímazónákban telepedett le, ahol a túlélés érdekében alkalmazkodnia kellett az adott környezeti hatásokhoz és az adott területeken lévő élelmi forrásokhoz. A táplálkozás befolyásolja az összes homeosztatikus ellenőrző rendszert. Tehát az alkalmazkodás hosszú távon módosulásokat okozott a vegetatív idegrendszerben, a sejt szintű anyagcsere folyamatokban, a hormonrendszerben és még a vércsoportban is.

Az alkalmazkodást az epigenetika tette lehetővé, mely napjainkban igen népszerű kutatási ágazata a genetikának. Tárgykörébe tartoznak azok a genomot érintő jelenségek, melyek a DNS-szekvencia „felett, azon kívül” állnak. (A fogalmat egy angol biológus-genetikus, Waddington említi elsőként 1942-ben.)

Az epigenetikában tehát a változás úgy történik, hogy magát a genetikai kódot (vagyis az aminosav sorrenden keresztül a DNS-ben tárolt információt) közvetlenül nem érinti, csak az abban tárolt információk megnyilvánulásának, vagy éppen meg nem nyilvánulásának szabályozásán keresztül fejti ki hatását (Riggs és mtsai., 1996).

Ezért az epigenetikai folyamatokat két fő tulajdonsággal rendelkező rendszerre bontják:
-„válasz” tulajdonság, amely során a külső, környezeti tényezőkből származó hatások érzékelésre kerülnek, befolyásolva a genetikai kódban tárolt információ megjelenését
– „memória” tulajdonság, amely adott epigenetikai változatok örökölhetősége által lehetővé teszi a szerzett változatok továbbadását a következő generációknak (Barnett és mtsai., 2014).

Táplálkozási típus kérdőív

Ilyen alkalmazkodás megnyilvánulhat pl. az FTO gén expressziójában is:
Szinte minden eddig elvégzett nagy, teljes genomszűrésen alapuló tanulmány szerint az FTO-gén (fat mass and obesity associated) polimorfizmusa összefüggésbe hozható a zsírszövet megnövekedett mennyiségével ugyanis ez a gén – humán- és állatkísérletes vizsgálatok alapján – szerepet játszik az étvágy szabályozásában. A hajlamosító génmutáció jelenléte növeli a táplálékbevitelt, és csökkenti a jóllakottság érzését, abban az esetben pedig elhízáshoz vezet, ha a vizsgált személy telített zsírfogyasztása meghaladja a napi táplálkozásban a 12%-ot. (Moleres és mts, 2012.)

Érdekesség, hogy azoknál, akiknél az FTO génvariáns A allél hordozói a hús alapú étkezéssel tudtak fogyást elérni. Viszont azok, akinél az FTO génvariáns A allélját nem hordozták növényi alapú étkezéssel tudták optimalizálni a testsúlyukat. (Yang és mts. 2014.)

Táplálkozási típus kérdőív

További érdekesség, hogy egy a Nature folyóiratban megjelent tanulmányban kimutatták, hogy az emberek háromféle béltípussal, azaz enteromtípussal rendelkezhetnek. A mikrobák kombinációja az emberi bélrendszerben egyáltalán nem véletlenszerű. A bélflóra három különböző típusú összetételből állhat – tulajdonképpen három különböző ökoszisztémából áll. (Peer Bork és mtsai)

Az egyes mikrobióta törzsek és az étrend között szoros összefüggés van. A bél mikroflórája főleg három baktériumfajtából áll: Prevotella, Bacteroides és Ruminococcus. A Prevotella elsősorban a szénhidrát- és egyszerűcukor-alapú étrenddel kapcsolatos, mely a mezőgazdasági társadalmakra jellemző. A Bacteroides dominanciája az állati eredetű fehérjét, aminosavakat és telített zsírokat tartalmazó nyugati étrenddel függ össze (David et al., 2014).

Táplálkozási típus kérdőív

Forrás: Szántai Zsolt (Bodywakes) hozzászólása a Facebookon