Egy újabb sikertörténet

” Kedves Saci! Akkor íme a beszámoló:

Az elmúlt egy hónap alatt igyekeztem minden utasítást betartani, amit megbeszéltünk, illetve leírtál. Nem volt könnyű, de az rengeteget segített, hogy mellettem voltál, és mindig pozitív megerősítést kaptam Tőled. Az is motivált, hogy ne égjek be a tanítványaim anyukája előtt, mit gondolna rólam, ha még ennyi akaraterőm se lenne:)

Na jó ez tényleg nyomott a latba, de az fontosabb volt, hogy az ötleteiddel (receptek, termékek, stresszkezelés stb.), hasznos tanulmányaiddal mindig továbblendítettél a nehezén. Sosem gondoltam volna, hogy le tudok szokni a tejről, és a tészta helyett a hús lesz az egyik fő táplálékom. Bevallom azért a tészta hiányzik, meg a péksütik, de lassan azokat a liszteket és termékeket is kipróbálom, amit ajánlottál.

Ma reggel 81,5 kg voltam. Kb 10 éve voltam ennyi utoljára. Ez is jó érzés és büszke vagyok magamra, de a legjobb, hogy nem jön a savam és a cukrom is javulni látszik (bár a héten nem mértem). Féltem attól, hogy étkezési napló nélkül nem fog menni, de ment. Mindent betartottam.

Ma bűnöztem kicsit: Megsütöttem az Anyák napi tortát, egy kicsi szelet bőven elég volt és nagyon jó érzés volt, hogy nem kívánok többet (no azért az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy frissen sült sajtos bagettre, vagy túrós rétesre lecseréltem volna). De most ez van. Az egészség került a fókuszba.

Köszönöm a szakszerű, empatikus támogatást. Ha bűnbe esnék és kell a segítség, biztosan jelentkezem. Az a tervem, hogy a vizsgaidőszak után elkezdem a mozgást is. Most egyfolytában a gép és a könyvek fölött ülök. Száz szónak is egy a vége, régóta terveztem, hogy kérem a segítséged, sajnálom, hogy nem tettem meg előbb:) Köszönöm “