Krómmal a szénhidrátok elleni harcban

A króm segít az inzulinnak feldolgozni a zsírokat, átalakítani a fehérjét izommá, a cukrot pedig energiává. A króm szabályozza a vércukorszintet, csökkenti a cukoréhség és az egyszerű szénhidrátok utáni sóvárgást. Javítja a test izomtömeg-zsírszövet arányát.

És ez még nem minden!

A krómnak egyéb hasznos tulajdonságai is vannak: például jótékonyan befolyásolja a koleszterinszintet, javítja az artériák állapotát, illetve kimerültség ellen is remek szer, mert többletenergiát biztosít.

35 év felett a króm különösen fontossá válik. Ahogy egyre idősebbek leszünk, a test egyre rosszabbul kezeli a vércukrot, mivel a sejtek nehezebben tudják felvenni és elégetni. Ennél fogva az a segítség, amit a króm tud nyújtani, létfontosságúvá válik.” csoki

Kürti Gábor “Vitamin ABC” könyvében így ír a krómról:
“Az inzulin króm nélkül nem képes kifejteni megfelelő hatását a szénhidrát-anyagcserében.
A króm erősíti az inzulinhatást, serkenti a cukoranyagcserét, folyamatosan szabályozza a vércukorszintet, stabilizálja az energia-háztartást. Általában véve jó hatással van az anyagcsere-folyamatokra, konkrétabban: hozzájárul az aminosavak beépüléséhez, gyorsítja fehérjeszintézist.
Ennek következtében a szervezet gyorsabban regenerálódik, nő a teherbírása és a teljesítőképessége. A sportolók, különösen a testépítők előnyösen alkalmazzák a testzsír csökkentésére és az izomtömeg növelésére.”

A króm egy szénhidrátfaló elem. Klinikailag bizonyított módon, minden káros mellékhatás nélkül segíti elő a fogyást!

Biztosan hallottál már az inzulinról. Az inzulin egy anyagcsere szabályzó (testsúlyszabályzó) hormon, melynek sok életbe vágó funkciója van. Az inzulin többek között segít a szervezetünknek a cukor és szénhidrátok felhasználásában.

Amikor bármilyen szénhidrátot eszel, az vércukorrá bomlik, és a vércukorszint a vérben gyorsan emelkedni kezd. A szervezet gyors döntést hoz, hogy ennek a tiszta energiának mekkora mennyisége menjen azonnali felhasználásra, és mennyi legyen eltárolva. Ennek a döntésnek a végrehajtója az inzulin, ami a vércukor feldolgozását szabályozza. Célja, hogy az összes cukor ki legyen vonva a vérből.

Az inzulin három dolgot csinál a vércukorral:

  1. Kielégíti az azonnali energiaigényt azáltal, hogy az energiatermeléshez és a fehérjeszintézishez szükséges glükózt és az aminosavakat eljuttatja a sejtekbe.
  2. Feltölti az izmokban és a májban lévő szénhidrát raktárakat.
  3. Minden fennmaradó felesleges vércukrot zsírrá alakít, és testzsírként eltárol.

inzulin2
Ahhoz, hogy az inzulin a vércukrot el tudja juttatni a sejtekhez, szüksége van krómra. Ha a szervezetben nincs elég króm, az inzulin nem tudja a cukrot a sejtekhez eljuttatni, így lassul az anyagcsere, és nő az elhízás lehetősége.

Króm nélkül tehát az inzulin nem képes kifejteni megfelelő hatását a szénhidrát-anyagcserében. A króm erősíti az inzulinhatást, serkenti a cukoranyagcserét és folyamatosan stabilizálja a vércukorszintet.

A magnézium fontossága

Szervezetünk egészséges működéséhez a közismert vitaminokon kívül különböző nyomelemekre is szükségünk van. Ezek közül az egyik legfontosabb a magnézium, melyet szervezetünk nem képes előállítani, így annak pótlásáról magunknak kell gondoskodni.

A magnézium mintegy 300 enzim működéséhez szükséges. Nélkülözhetetlen az izomzat és az idegrendszer megfelelő működéséhez, a fehérjeszintézis folyamataihoz, továbbá fontos szerepet játszik a szív munkájában is. Elengedhetetlen a csontok szilárdságának fenntartásához, mivel ez az anyag szükséges a kalcium megkötéséhez.

A felnőtt ember szervezete 20-28 g magnéziumot tartalmaz. Ennek 59 százaléka a csontrendszerben található meg oldhatatlan formában, míg 40 százaléka a különböző szervekben – legnagyobb mennyiségben a vázizomzatban, a szívizomban, az agyban, a májban, a vesében – fordul elő. A maradék egy százalék a sejteken kívül, a szövetek közti folyadéktérben oszlik el.

https://wisetreenaturals.hu/?atid=86

A felnőtt férfiak magnéziumszükséglete mintegy napi 350 mg, a nőké ennél valamivel kevesebb, 250-300 mg. A gyermekek esetében ez az adag függ az életkoruktól és a testsúlyuktól is: a csecsemők napi 30 mg-jától a kamaszok napi 250 mg-jáig terjed. Ám bizonyos élethelyzetekben fokozódik a szervezet magnéziumszükséglete.

A szervezet magnéziumellátottságát a gyomor-bél rendszer és a vese működése is befolyásolja. A magnézium a vékonybélből felszívódva a vérárammal a sejtekbe és a szövetekbe jut. A táplálékkal bevitt magnéziumnak csak mintegy harmada-fele szívódik fel. Minden olyan betegség, amely a gyomor-bél rendszert érinti (például a Crohn-betegség vagy a krónikus hasmenés) csökkenti a magnézium felszívódását, és hosszabb távon hiánytüneteket okozhat.

Sok esetben azonban ez nem elegendő, ilyenkor magnéziumtartalmú gyógyszer szedése segíthet. Az, hogy ezekből a készítményekből a szervezet mennyi szabaddá váló magnéziumot tud felhasználni, a benne lévő magnéziumsótól függ. Bizonyos sók jól felszívódnak (például a magnézium-citrát, a magnézium-laktát), míg mások (például a magnézium-oxid) felszívódása rossz, nagy részük változatlan formában távozik a széklettel. A bélrendszerben felhalmozódó, fel nem szívódó magnézium azonban hasmenést, hányást okozhat. A magnézium felszívódását tehát befolyásolja az, hogy milyen só formájában juttatjuk be a szervezetbe. A hatásossága az úgynevezett biohasznosulástól is függ, ami azt fejezi ki, hogy a bevitt mennyiségtől és a felszívódástól függően mekkora az a magnéziummennyiség, amely végső soron a sejtek rendelkezésére áll.

KONZULTÁCIÓ

Egyes anyagok – így például a B6-vitamin – segítik a magnézium felszívódását, sejtekbe való bejutását és bent maradását. Nem igaz, hogy a B6 vitamintól megnövekszik az étvágyad, és el fogsz hízni. Te döntöd el, hogy mikor, mit és mennyit eszel, nehogy már egy B6 vitamin szabályozzon téged!